2016-ban a Czech Aeroholding (Prágai Repülőtéri Szolgálat Szervezet) exkluzív szerződést kötött két taxitársasággal – a Fix Taxi és a Taxi Prague (Tick Tack) nevű cégekkel. A repülőtér célja az volt, hogy jó minőségű szolgáltatást biztosítson az odalátogatóknak – a prágai taxisofőröknek olyan “jó” híre van világszerte, hogy megannyi weboldalon és a sajtóban is csak a “legjobbakat” lehet olvasni szolgáltatásaikról.
A turisták panaszkodtak az árak miatt, és hát legyünk őszinték, amikor valaki kétezer koronát kér a repülőtértől a belvárosig, az senkinek sem lenne kedvére. Az új szolgáltatókkal kötött exkluzív szerződéssel pontosan ezt kellett volna elkerülni. Van egyfelől alapdíj, másrészt kilométerenkénti fix tarifa.
A tarifa akár háromszor drágább, mint Londonban
Az új taxik tartják ezeket az árakat, de az utast mégis éri átverés. A titok a szolgáltatási díj nevű szerényen megbújó tételben rejlik, ami a prágai repülőtérnél 10 euró. Ehhez képest ugyanez a díj a londoni Heathrow-n 2,80 angol font, Máltán személyenként 0,5 euró, vagyis egy teljesen megtelt autó esetében nagyjából 100 cseh korona lenne az összeg. Prágában azonban nem. Az utas által fizetendő fuvardíjat teljes mértékben a taxitársaságok állapítják meg, a prágai repülőtér pedig mossa kezeit, mondván hogy ez a bérlők felelőssége. A repülőtér irányában teljesítik kötelezettségeiket, így hát a repülőtér részéről nincs is további elvárás.
Azonban nemcsak az utasok fizetik meg a taxikkal kapcsolatos rendszer árát. A szerződéses sofőröknek sem tetszik a helyzet, akik havi 27.000 koronát fizetnek egy parkolóhely bérletéért a prágai repülőtérnél, valamint minden egyes belépéskor további 100 koronát. A prágai repülőtér legtöbb szerződéses partnere ÁFA-alany taxisofőr, akiknek nagyjából 100 ezer koronás havi forgalom mellett fizetődik ki a tevékenységük, és így jutnak nettó 30-40 ezer korona havi nyereséghez. A sofőrök 10 óra alatt 5-6 alkalommal járják meg a Prága központjába vezető utat, és a repülőtérre visszaúton szinte mindig üresen mennek. Ezenkívül kétéves operatív lízingre vonatkozó szerződést kell kötniük a Škofinon keresztül, amiért nagyjából további 22 ezer koronát fizetnek havonta, évi maximum 60.000 kilométeres ráta mellett. A gyakorlatban így a sofőrökön ott a kényszer, hogy minél nagyobb forgalmat csináljanak, mert csak így tudnak pénzt keresni. Ez persze tükröződik az utasonkénti tarifa összegében is. Az internetről elérhető információk szerint, illetve a taxisok repülőtéri szóbeli közlései alapján kiviláglik, hogy gyakran hosszabb útvonalat választanak az elkerülő úton át, így kikerülve a rövidebb útvonalakat, hogy minél több legyen a megtett kilométer, és ezzel a számla összege.
Jelenleg tehát van egy taxiállomás a repülőtéri csarnoknál, ahol az egymással elvileg versengő két társaság szépen együttműködik, és képtelen összegű tarifákat állapít meg. A repülőtér és Žižkov közti út 900 koronára rúg, amelynek a “kezelési felár” teszi ki majdnem az egyharmadát. Ez a diszpécseri bevételeket növeli, de az utasokat elriasztja. És számos megválaszolatlan kérdés akad.
Ki ellenőrzi a szerződésteljesítést? Kinek a hatásköre, hogy kiszabja a kéthavi bérleti díjat (akár 10 millió koronát) kitevő kötbért? Ez a repülőtér hatásköre, de nem él vele. Más szolgáltatók esetében – akiknek a prágai repülőtéren nincs hivatalos képviseletük és drosztjuk – nem állnak fenn ezek a problémák, és sok turista jelenleg inkább tőlük rendel taxit. Az UBER és más cégek, mint a PRAGUE AIRPORT TRANSFERS rögzített díjakkal szolgáltatnak, így nem rövidítik meg a vevőket – sem pedig a diszpécserközpont, sem a taxisofőr.
